Középiskolai földrajz óráról biztosan mindenki magára ragasztott némi alapműveltséget: az Arab-félszigeten nagyon sok a kőolaj, japánban van egy autógyár, aki a világ legtöbb járművét gyártja, és India a világ vezető országa, ha a tehenekről van szó. Na de mi a helyzet a kávétermelő országokkal? Mi jut eszünkbe, ha a reggeli kávénk alapanyagának származására gondolunk?
Kakaó vs kávéültetvény – a helycserés támadás
Nekem erről a bizonyos gazdaságföldrajz óráról az maradt meg, hogy a kávé helyet cserélt a kakaóval. Bár a két növény közel azonos éghajlati körülmények között él meg, mégis természetes eredetét és korai felhasználási kultúráját tekintve két külön kontinensre tehetőek: a kávé Afrikában, a kakaó Dél-Amerikában őshonos.
A mai napig persze mindkét (sőt, mindjárt kiderül, még rengeteg) helyen foglalkoznak kávéval, de érdekesség, hogy az őshonos mivoltukat maguk mögött hagyva az idők alatt jelentősebbé vált a dél-amerikai kontinens kávétermelési mennyisége, mint az afrikai – és fordítva igaz ez a kakaóra, tehát a két növény termesztési volumenjében “otthon elhagyó” lett, helyet cseréltek.
A TOP 5 kávétermelő ország
A fenti historikus sztori a mai napig érezteti hatását: a huszonegyedik századra viszonylag beállt egy iparági sorrend, melynek szereplőiben egy dolog mindenképpen közös: mindegyik a rák- és a baktérítő között helyezkedik el (ahogyan a képen is látható).
A top 5 kávétermelő országból kontinensenként szemezgetünk, főként a valamilyen szempontból érdekes, vagy meghökkentő nemzeteket fogjuk kivesézni, de mindenekelőtt álljék itt a 2021-es lista.
- Brazília 〜 2,7 M tonna / év
- Vietnam 〜 1,5 M tonna / év
- Kolumbia 〜 0,75 M tonna / év
- Indonézia 〜 0,67 M tonna / év
- Etiópia 〜 0,47 M tonna / év
Ahogy az látható, Afrika, az őshaza mára mennyiségben valóban hátrébb szorult, de talán még meglepőbb, hogy 2 ázsiai ország is előkelő helyen trónol a listán.
Brazília
Dél-Amerika (és a világ ötödik) legnagyobb országa több kávét termel, mint a dobogó második és harmadik fokán álló országok összesen. Brazília egyik legfőbb export terméke a kávé, ráadásul a termelés jelentős százaléka Arabica – ellenben a szintén óriási ázsiai termelőkkel.
A 200 millió lakosú ország GDP-jének kb 30%-át hozza a mezőgazdaság, világelső a kávé mellett cukornád-, banán- és narancstermelésben is. A világ kávétermelésének több mint negyedét adja Brazília!
A nagyipari kávéfeldolgozásban is részt vesz, de jellemzőbb, hogy globális nagy cégek számára termeszt, akik a méretgazdaságosság és a globális kereskedelmi jelenlét miatt felvásárlóerővel exportálják Brazíliából ki a kávét.
Persze több másik Közép- és Dél Amerikai ország is megérdemeli az említést: Costa Rica, Honduras és Peru szintén kiváló minőségű, és nagy volumenű rászese a világ kávépiacának. A viszonylag nagy tengerszint feletti magasságban kizárólag arabica kávé terem.
Vietnám és Indonézia
Fogadni mernék, hogy Ázsiáról nem a kávétermesztés jut elsőként eszünkbe: árasztásos művelésű teraszos rizsföldek, szója és teaültetvények sokkal inkább. Pedig Vietnám és Indonézia trópusi vidékein ezek mellett remekül megfér a kávé is, mely ráadásul a nemzetközi piacokon egy jobban eladható termék.
Az ázsiai területekről összességében elmondható, hogy Robusta kávé túlsúlyosak, azaz a koffeinben, ízélményben gyengébb, ám igénytelenebb tartású kávéfajtából termesztenek többet.
Ennek ellenére a legfontosabb kávétermelő országok közé tartoznak. A kapitalista világrend egyik velejárójaként itt válik valósággá a “fair trade” kávék okozata: mivel a hagyományosan olcsó (közel rabszolga módszertan) munkaerővel munkált, gyengébb minőségű kávé (bár a rizsnél drágábban, de…) roppant olcsón felvásárolható, óriási gazdasági potenciált nyújt a kereskedőknek.
A multinacionális kávéfeldolgozók ezeket az Ázsiából származó kávékat legtöbbször “blendelik” (összekeverik) brazil, vagy afrikai Arabica típusokkal, kb 20-80%-os arányban (a Robusta a több persze…) és így kínálják vevőiknek, komoly profittal. A blend általában egy közepesen testes, nem hangsúlyos ízjegyekkel rendelkező kávét eredményez.
Természetesen Ázsiából is lehet valóban fair körülményekből származó, remek minőségű Arabicát találni, de sajnos ez inkább a kuriózum, mint a jellemző.
Etiópia, a kávé hazája
Számos történet kering a kávé hatásának felfedezéséről, emberi fogyasztásának kezdetéről. Mi a kecskés sztoriban hiszünk, ez pedig Etiópiába repít vissza minket. A jól csengő történet mellett pedig még mindig a világ egyik legfontosabb kávétermelő országa.
Afrika középső sávjában számos ország közel hasonló volumenű kávétermelést tud felmutatni: Elefántcsontpart, Burundi, Tanzánia, Uganda 100-200.000 alatti tonnával is komoly erőt képviselnek. Ezekben az elmaradott, harmadik világbeli országokban óriási érték, hogy a kávéból a nemzet bevételt tud generálni.
A kávé őshazája kimagaslik a maga majd’ fél millió tonna évi termelésével, amivel a világranglistán is ötödik – így a hihetetlen hosszútáv futókon kívül ez is a világ élvonalában tartja az egyébként nagyon szegény, elmaradt Etiópiát.
Kávétermesztés: miért fontos a fair trade?
A látottak azt mutatják, hogy a kávécserje egy viszonylag kényes faj, ragaszkodik a trópusi éghajlathoz, ez pedig determinálja a kávétermelő országok lehetőségeit.
Az egy érdekes tényállás, hogy a rák- és baktérítő között, az egyenlítő mentén nem a legfejlettebb, leggazdagabb vagy éppen legszebb kultúrával, politikával rendelkező országok csücsülnek. Ez magával hozza, hogy a kávétermelés szereplőinek kezéhez évszázadok óta vér és veríték tapad, Közép-Amerikától kezdve egészen ázsiáig.
Alulfizetett, sokszor rossz körülmények és extrém éghajlati viszontagságok között foglalkoztatott emberek százezrei gondoskodnak arról, hogy a multi cégek vákuum csomagolt kávéi napról-napra a boltok polcaira kerülhessenek. És ez nem (csak) a kávétermelő országok hibája.
A Cuphub-nál arra törekszünk mi is és hazai pörkölőink is, hogy csak bevizsgált, ellenőrzött farmokról származó, emberséges körülmények között élő és dolgozó emberek munkájának gyümölcsét kortyolhassuk itthon.
Válaszd Te is a minőséget, és ha tudsz, üzenj a multiknak: a legnagyobb kávétermelő országok legkisebb láncszemei, az ottani munkások is megérdemlik a korrekt bánásmódot, és fizetést.